Olvasóinknak köszönhetően mégis elkészült a sokak által kért értékelés az LMP programjáról.

Ennek az eredményét nem vetjük össze a többivel (mondjuk, hogy "nemhivatalos eredemény"), mert a sablon ugyan azonos volt, de azt nem tudjuk, hogy a kitöltők közgazdasági és szakpolitikai tudással rendelkeznek. (Némelyik alpontszám elég nagy szórást mutatott, viszont a módszertanunk hitünk szerint jórészt ki tudja szűrni a szubjektív értékelési elemeket).

A figyelembe vett olvasói értékelések szerint az LMP programja átlagosan 3.2 pontot kapott, legjobban célzottságból (3,6) vizsgázott. A program megalapozottsága 3,1 pontot, számonkérhetősége pedig 2,9 pontot kapott. Köszönjük a négy értékelő hozzájárulását, Kriston-Vízi Gábornak külön is az ígéret lista összállítását!

Itt látható a szokásos táblázatunkban az értékelések átlaga:

Itt látható az ígéretlista:

Miután elkészültünk a négy párt programjának értékelésével, többen kérdezték tőlünk szemüket felhúzva: akkor most Ti azt mondjátok, hogy az MDF-re vagy a Jobbikra kell szavazni, mert övék a legjobb program? Nem, semmi ilyesmit nem mondunk.

Több okunk is van, hogy ne mondjuk ezt:

1. A Mit ígérnek? civil kezdeményezés soha nem is indult azzal a szándékkal, hogy megmondja, kire kell szavazni.

2. A mi munkánk arra irányul, hogy megmondjuk, kinek az ígéreteiben érdemes jobban, vagy kevésbé bízni. Így aztán ha egy párt célzottabban, megalapozottabban, számonkérhetőbben ígér, mint a riválisa, akkor tőlünk jobb osztályzatot fog kapni. Ha egy pillanatra végignézünk a kiadott osztályzatokon, és a hozzájuk fűzött értékeléseken, akkor azért láthatjuk, hogy

a) nem születtek jó programok. Nem véletlenül írtuk, hogy "a választóknak áprilisban úgy kell döntést hozni a következő négy évről, hogy a pártok semmiféle igazi fogódzót nem adtak arra nézve, hogy mi történne, ha kormányra kerülnének", illetve "négy év múlva egyetlen pártot sem lehetne a programjuk alapján számon kérni, mert megállapíthatatlan, hogy teljesültek-e a megismert programok."

b) az alapvetően rossz osztályzatok mellett persze voltak különbségek. A Jobbik például messze a legnagyobb terjedelmű programjával, sok beazonosítható ígéretével törvényszerűen kapott jobb pontot a célzottságára, mint a többi párt. Ehhez képest beszédes, hogy a megalapozottságában már nem tudott jobb lenni például a homályos ígéretekkel operáló nagy pártoknál, ami mutatja, hogy a program megvalósíthatóságát (például költségvetési oldalról) "erős kockázatok övezik". (Egy blogban talán elfér egy erősebb zárójeles megjegyzés is: ebben a formában megvalósíthatatlan.) Amúgy érdekes, hogy most azért kaptunk kérdéseket, mert egy radikális párt pontszáma relatíve magas lett, de az értékeléskor meg azért, hogy nagyon lehúztuk.

3. A szavazás magánügy, értékválasztásokon múlik. Már egyszer egy profán hasonlattal rávilágítottunk a mi munkánk értékfüggetlenségére, most csak röviden egy másik (hangsúlyozottan profán) példa: ha egy párt azzal állna elő Magyarországon, hogy ő ki akarja irtani az összes fát, és ehhez jól definiált részcélokkal, költségvetésileg megalapozott tervekkel, időzítéssel gazdagon megpakolt programot adna ki, akkor az tőlünk egészen jó pontokat kaphatna. (A fenntarthatósági kérdések miatt azért nem olyan nagyon jót.) És ettől még nyilván nem kellene senkinek erre a pártra szavazni.

Így aztán a magyar helyzethez visszatérve a következőket mondhatjuk: "A pártok sokféleképpen tudnak semmit sem ígérni. Az MDF programja igen vázlatos, sok kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, a Jobbik tervei költségvetési szempontból összességében megvalósíthatatlanok, a Fidesz egy viszonylag világos jövőkép és értékrend felrajzolása után semmit nem mond a megvalósítás eszközeiről, az MSZP pedig téves kiindulási ponton állva nem ad választ a gazdasági és társadalmi problémák egyikére sem." És az emberek mégis elmennek majd, és szavaznak valamelyik pártra, és nem azért, mert ostobák lennének, sőt. Hanem azért, mert azon túl, hogy különböző okokból kifolyólag egyik párt sem tartotta őket érdemesnek arra, hogy őszintén megossza vele reális terveit, mégis csak jobban bíznak majd egyik pártban, mint a többiben. Vagy azért, mert azt gondolják, hogy a hozzájuk közel álló értékrend miatt úgyis nekik tetsző politikát folytat majd a párt, vagy mert a valamikori múltbeli teljesítménye alapján megbízik benne.

A Mit ígérnek? civil kezdeményezés célja mindebben az, hogy a pártok a választások előtt is őszintébben tárják a kötvélemény elé a céljaikat, és törekedjenek arra, hogy ezek megalapozottak legyenek. Ezt csak közvetve tudjuk elérni, úgy, hogy munkákkal a választókban is tudatosítsuk, ez az elvárásuk reális igény.

Egy ma megjelent Kisalföld-interjúban az MSZP miniszterelnök-jelöltje újságírói kérdésre reagált a Mit ígérnek? civil kezdeményezés értékelésére. Mint ismert, a három programmal előálló párt (Jobbik, MDF, MSZP) közül a szocialisták kapták a legrosszabb értékelést. Mesterházy Attila az ezzel való szembesítést elutasítóan fogadta, és láthatóan nem értette, mi is a kezdeményezés célja és értelme.

"– Korántsem biztos, hogy a választók programok alapján ítélnek, mindenesetre a mitigernek.hu az MSZP-ére kettes osztályzatot adott, gyengébbet, mint a Jobbikéra és az MDF-ére. Az elemzésben többek között az szerepel, hogy a párt ˝nem vázol fel világos jövőképet és nem rendel hozzá egyértelműen azonosítható célrendszert˝. Mit szól ehhez?

– Nem veszem komolyan az ilyen cikkeket. Írója vagy nem olvasta a programunkat, vagy nem figyelt arra, mi van benne. Három pillérre építünk: nemzeti modernizációra, új politikai kultúra felépítésére, valamint a szélsőségek elleni fellépésre. Szerintem ez elég egyértelmű vízió. További pozitívuma a programunknak, hogy van, míg a Fidesznek nincs. Értem persze, hogy van egyfajta fanyalgás, az internet világához pedig mindig is közelebb állt a kritikai él."

Mivel a reakció számos félreértést tartalmaz, ezért a fentiekhez az alábbi megjegyzéseket fűzzük:

1. A Mit ígérnek? civil kezdeményezés nem cikket írt, hanem értékelést, amit egységes módszertannal, értéksemlegesen készített el. Erről részletesebben lehet olvasni például itt a blogon is.

2. Természetesen olvastuk a programot, ha a tagjaink számát figyelembe vesszük, akkor mintegy tucatszor biztosan átengedtük a szűrőn a szocialista párt dokumentumát.

3. A Mit ígérnek? valóban rossznak ítélte meg az MSZP jövőképét. Egészen pontosan úgy láttuk, hogy a programban "a legtöbb esetben nagyon általános, gyakorlatilag mindenki által vállalható megfogalmazások vannak. Számos alkalommal a megfogalmazás nem célkitűzésre utal, sokkal inkább kívánságokat - az adott területen elérendő javulás vágyát - sorol fel a program." Mesterházy Attila ezzel szemben azt jelzi, hogy három pillérre épít: nemzeti modernizációra, új politikai kultúra felépítésére, valamint a szélsőségek elleni fellépésre. A helyzet azonban az, hogy a nemzeti modernizáció mikéntje, illetve a modern Magyarország jövőbeli képe a programból egyáltalán nem rajzolódik ki, az új politikai kultúrára - és ha már itt tartunk, a meghaladni vágyó régire - való utalások igen halványak, a szélsőségek elleni fellépés pedig inkább tekinthető politikai stratégiának, mintsem társadalmi jövőképnek.

4. A mi meglátásunk is az, hogy "pozitívuma a programnak, hogy van, míg a Fidesznek nincs". Azt mi is többször jeleztük, hogy meggyőződésünk szerint fontos, hogy minden magát megmérető párt világos programmal álljon elő, ami erősítheti a választók döntésének megalapozottságát.

5. Mindazonáltal az MSZP programja (hangsúlyozottan értéksemleges) mércénk szerint gyenge, aminek egyik oka a kiindulópontja lehet. "A megalapozottság tekintetében problémát jelent, hogy a program az elmúlt nyolc év eredményeinek értékelésekor tendenciózusan szelektál, és rendkívüli mértékben hagyatkozik az utolsó egy év intézkedéseire. Ez abból a felfogásból ered, hogy a gazdaság bajai kizárólag (az amúgy eredményesen kezelt) globális válságból fakadnak, így viszont már a helyzetleírás, a kiindulópont is hiteltelen, szó sincs annak felismeréséről, hogy melyek a gazdaság és a társadalom problémái." - írtuk értékelésünkben. A Mit ígérnek? alapítói által felkért neves közéleti személyiségek, tudósok, véleményformáló értelmiségiek egy sor problémás területet azonosítottak, ha ezekről egy program nem vesz tudomást, akkor nyilván nem érhet el jó eredményt.

6. A kritikai él tehát nem az "internet világából" következik, a tartalmunkat nem a kommunikációs forma és csatorna határozza meg, hanem a céljaink és módszertanunk. Ha ezt a kritikai élt az MSZP tompítani szeretné, akkor a programján kell javítania. Ehhez még segítséget is adtunk, hiszen a múlt héten több kérdést is intéztünk a pártokhoz, amelyek a programok lyukas, homályos, pontatlan részeire világítanak rá. Ha tehát Mesterházy Attila a saját programját komolyan kívánja venni, akkor összerántja a párt szakértőit, és érdemben válaszol a programot elolvasóknak, hogy mégis mi ez az egész.

A Kisalföldnek (és általában a kezdeményezésünkkel foglakozó médiumoknak) köszönjük, hogy szembesítik a politikusokat a Mit ígérnek? csapat eredményeivel, ez a garancia arra, hogy 2014-ben az ideinél megalapozottabb programokkal álljanak elő a pártok. És mi pontosan ezt a szerény célt tűztük ki magunk elé.

A rend kedvéért elször néhány szót a ma megjelent értékelésünkről: Kettest adtunk az MSZP választási programjára. Az MSZP-nek még a jövőképe sem világos, ami részben abból ered, hogy a mai társadalmi problémákat következetesen a gazdasági válságra vezeti vissza. A program azon a nagyívű feltételezésen alapul, hogy a 2011-ben meginduló fellendülés és az EU támogatások együttesen 2000 milliárd forint forrást teremtenek négy év alatt.

Az MDF 3, a Jobbik 2,5 pontot ért el ugyanezen a teszten, a Fidesz programja pedig még nem jelent meg, vagyis az MSZP programja nem csak az abszolút skálán mondható gyengének, de a többi párttal összevetve is. A célok nem konkrétak, az egyes ígéretek pedig sokszor csak vágyálmok, elérésükhöz a program nem rendel konkrét eszközöket, vagy olyan már létező programok folytatásában bízik, amelyek hatékonysága megkérdőjelezhető. A program a legtöbb esetben általános megfogalmazásokból áll, és sokszor ezek sem célkitűzésekre utalnak, inkább kívánságokat sorolnak fel, miközben az ígéretek gyakran összekeverednek az elmúl félévben megvalósult intézkedésekkel. 

Elkészültünk az első résszel, a honlapunkon közzétettük a Jobbik és az MDF programjának értékelését.

Itt is elmondjuk (hátha a szimpatizánsok egy része elfogadja), az értékelés a pártok céljait nem minősíti. Abban nem ad segítséget, hogy a baloldali, konzervatív, liberális, vagy más értékrendet valló szavazóknak kit érdemes választania. Ehelyett a programok minőségére koncentrál, annak érdekében, hogy a programokról és ígéretekről zajló viták általános színvonala emelkedjen, és a konkrét, számonkérhető szakpolitikai lépések nagyobb teret kapjanak a diskurzusban.

A közzétett programok és ígéretek értékelésének összesítése alapján a pártokat a kampány eddigi részében – a megszokottan éles kommunikáció ellenére - jóval kevésbé jellemzik a látványosan túlzó ígérgetések, mint a 2002-es vagy a 2006-os választások idején. A pártok mindezzel együtt továbbra sem fordítanak gondot programjaik fenntarthatóságának megjelenítésére. Az intézkedések költségvetési hatásainak bemutatása elmarad, a konkrét, beárazható ígéretek száma továbbra is alacsony.

A Jobbik programja egyértelműen nagyarányú változások szükségességét fogalmazza meg a politikában, a gazdaság működésében és a magyar társadalomban. Jövőképe megvalósításához számos jól megfogható célt rendel, viszont ezek fontossági sorrendjét nem adja meg. A legfontosabbnak ítélt négy terület közül a roma integrációra és az oktatásra ad konkrét javaslatokat, a korrupció és az egészségügy terén a helyzetfelmérés szükségessén túl kevés konkrét lépést említ. A célok és a megvalósítás lépései többnyire összhangban vannak, kivéve, hogy a tervezett számos intézkedés várhatóan jelentős költségére nem adnak becslést, miközben takarékos államot ígérnek. Ellentmondást látunk a szándékolt államcsőd bejelentésére illetve az alacsony kamatszintre vonatkozó tervek között is. A nagy számú ígéret költségvetési összhatásának bemutatása teljesen hiányzik. A Jobbik programjának összesített pontszáma (1-5 skálán) 2,5. (Ennél több olvasható a honlapunkon, lásd a megfelelő linket alul, abból érthető lesz, hogy a Jobbik programját nem a radikalizmusa, vagy értékvállalása miatt "húztuk le", ennek értékelésére a módszertanunk direkt nem alkalmas. A program mint "technokrata" teljesítmény gyenge, sok-sok ígéret, kevés konkrétum, még kevesebb priorizálás, ennél is gyérebb ellentételezés. A részletes tábláazatokból látható, hogy miből áll össze a pontszám.)
 

Az MDF programja egyértelmű és többségében számokban is kifejezett pontos célokat határoz meg. A költségvetési fegyelem fenntartása iránti kötelezettség növeli a program megvalósíthatóságát, ugyanakkor az ígéretek költségvetésre gyakorolt összhatása nincs bemutatva. A legfontosabb négy területből az oktatás és az egészségügy reformjára ad részletesebb és konkrétabb javaslatot, a roma integrációról az eddigi megközelítések elvetésén túl nem ad részletes megodást, a korrupció csökkentését pedig csak célként azonosítja. A program végrehajthatósága nincs alátámasztva. Olyan nagy átalakításokat ígér, amelyeknek egyszerre nem lehetséges nekikezdeni – így a terv csak akkor lenne hihető, ha a program a feladatok ütemezését is vázolná. Az MDF programjának összesített pontszáma (1-5 skálán) 3.

A programot adó pártok elképzelései jóval ismertebbek, ezért indokoltnak látjuk, hogy a nagyobb pártok is mielőbb előálljanak a farbával. Őket egyelőre csak az eddigi megszólalásaik alapján tudjuk értékelni, ami lényegesen kevesebb pontszámot eredményezne az indexekben, de nem is összevethető a többiekével.

Pártprogramok értékelése: http://mitigernek.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=4&Itemid=6

Értékelés módszertana: http://mitigernek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=13&Itemid=18

Mivel többen kérdezték tőlünk, hogy miként biztosítjuk vizsgálataink függetlenségét, ezért néhány szóban összefoglaljuk. Igyekszünk egyszerűek lenni, napokon belül jön a részletes módszertan is, aztán meg az első két párt programjának értékelése.

Sokan talán úgy vélik, hogy a függetlenséget az biztosítja, ha a négy elemezni kívánt párt és közénk kínai falat húzunk, otthon vudu átkokat szórunk rájuk, de legalábbis úgy általában nagyon nem szeretjük őket. Rossz hírünk van: ez nem így van. A 12 alapító tagnak és segítőinknek (az emberek többségéhez hasonlóan) megvan a maga értékrendje, ehhez kötődő lazább-szorosabb politikai preferenciája, sőt vélhetően a többségünk még szavazni is elmegy. És - bár erről nem beszélgettünk - talán mind a négy párt is kap majd tőlünk ikszet a szavazófülkében, ki-ki saját lelkiismerete szerint szavaz. Adódik a kérdés: akkor hát hogy lehetnénk függetlenek?

Úgy, hogy mindannyiunknak van egy közös értéke, amit a munkánk során az összes többi elé helyezünk: ez pedig az, hogy hiszünk a pártok feletti civil kontroll szükségességében, a közbeszéd színvonalának emelésében, a jól informált választó tudatos döntésében. És mindezekből következően abban, hogy fontos: a választási kampányban a pártok a programjai és vállalásai számonkérhető, megalapozott ígéreteket tartalmazzanak. Ha nem így történik, arra mi szeretnénk felhívni a figyelmet.

És akkor térjünk rá a lényegre: mi biztosítja, hogy valóban csak ez az érték vezéreljen minket, és ne kacsintson ki valaki közülünk a "kedvenc" pártja felé? A válasz röviden az, hogy az "értékfüggő" elemeket kiiktatjuk az elemzésünkből, a pártokat "technokrata programadóknak" fogjuk fel, és megnézzük, hogy ebben mennyire jeleskednek. Nézzünk erre egy egyszerű és abszurd példát, talán egy blog keretei között elfér!

Tegyük fel, hogy a választáson indul a Gésa Modellekért Párt. A párt leteszi a programját, amiben felvázolja céljait, melyek szerint neki a 36-osnál kisebb lábméretű, 180 centinél magasabb nők támogatása/megsegítése/kiemelése/esélyegyenlősége az álma. Ezt úgy kívánja elérni, hogy ingyenessé teszi a kisméretű női cipőket, különadót vet ki az S és M méretű kosztümökre és más hasonló egzotikus furcsaságokat tervez. (Gondolom, nem kell magyarázni, hogy a célok és eszközök felcserélhetők kisvállakozókra, nyugdíjasokra, aktívakra, illetve áfa-kulcsra, nyugdíjkorhatárra és minden egyébre.) Mi az, amit mi ebben a programban vizsgálunk, és mi az, amit nem?

Megnézzük például a következőket:

1. Van-e jól felvázolt jövőképe a pártnak?
2. Világosak-e a céljai?
3. Mennyire tekinthető a hazai helyzetet figyelembe véve helyesnek a program fókusza?
4. Mennyire ellentmondásosak a célok és az eszközök?
5. Mennyire megalapozottak a célok és a eszközök?
6. Megvalósíthatók-e a programban tett ígéretek?
7. Számol-e a költségvetési hatásokka?
8. Igazolja-e hatástanulmányokkal, hogy a lépései a megfelelőek a célok teljesüléséhez?

Ez csak néhány példa, de talán érezhető, hogy a fenti kérdések többségére értékektől független, tárgyilagos választ lehet adni. Egyetlen olyan van közöttük, ami szubjektív, a 3. Ezt viszont alapvetően nem mi döntjük el, hanem megkérdeztük a véleményformáló értelmiség jeles képviselőit, és nagyrészt ebből jött ki, hogy ma mi a fontos.

A fenti példában nem vizsgálnánk viszont azt, hogy helyes-e, ha egy pártnak pont ez a mániája a környezetvédelem, vagy a sportautó-tulajdonosok szeretgetése helyett. Ez az ő értékválasztása. Éppígy nem mondunk ítéletet arról, hogy valaki miért szociáldemokrata/neoliberális/ökoszociális stb. ideológiák szerint ígérget.

Ha a Gésa Modellekért Párt a fenti programot csak hevenyészve és "ígérgetősen" összecsapta volna, akkor nagyjából a következő ítéletre számíthatna tőlünk: "A párt célja világos (éljenek a magas gésák), ezek fókuszáltsága a társadalom főbb problémáira pont nulla, az eszközök megalapozottsága kérdéses, valamint a költségvetési vizsgálatok kimutatták, hogy fedezet pedig nincs rá (mert a számításaink azt mutatják, hogy az ígéretek meghaladják az ellentételezést)." Egy több 10 oldalas program esetében nyilván jóval több mindent kell értékelni, de a lényeg nagyjából ez.

Azt, hogy a munkánkat nem vezénylik hátsó szándékok, a fentieken kívül a nyilvánosság biztosítja. Mindenki láthatja majd, hogy miként állnak elő a pártprogramok értékelései, majd később a külön ígéretek osztályzatai, sőt saját maga is kiszámolhatja azokat - akár más pártokra is. Erre tulajdonképpen a több szabadidővel rendelkező, lelkesebb követőinket biztatjuk is.

Még egy utolsó gondolat: a fentiekből talán már kiderült, hogy nem buzdítunk egyetlen párt támogatására sem, még olyan közvetett módon sem, hogy a programok értékelését elvégezzük. Attól, hogy mi mondjuk rámutatunk, hogy egy keresztényszociális program színvonala szakpolitikai szempontból a béka feneke alatt van, nem feltétlenül kell mindenkinek átszavaznia az agyondicsért reális zöldekre (hipotetikus példák!), hiszen a programok színvonala csak az egyik, bár szerintünk igen fontos szempont. De annak örülnénk, ha a pocsék programot adó pártot többen megkérdeznék arról, hogy miért nem telt ennél többre, és a párt érezné a hitelesség- és bizalomcsökkenést. Hátha legközelebb jobban összekapja magát, és végül is ez lenne a cél. 

Általában kétféle kérdést szoktunk kapni. Az egyik, hogy (1) nem félünk-e attól, hogy túl nagy munkát vállaltunk el, a másik meg az, hogy (2) mikor lesznek már meg az első eredmények. Általánosságban a válaszunk az, hogy (1) igen, látjuk, hogy nagy a munka, de most úgy véljük, hogy ha sokat dolgozva is, de tartani tudjuk a tervet, illetve (2) a pártpogramok beértékelésével kezdünk, ehhez pedig pártprogramokra van szükség. Mivel ez ügyben történés van, ezért pár pontosabb info következzen.

A dolog úgy áll, hogy épp tegnap az utolsó simításokat végeztük a módszertanunkon, reményeink szerint ez a jövő héten megjelenhet. Ebből láthatja majd mindenki, milyen szempontok szerint értékeljük a pártprogramokat. A fő kihívást amúgy az jelentette, hogy egyszerre akartunk olyan mércét állítani, ami megfogja a dokumentum célzottságát, megalapozottságát, konzisztenciájá és fenntarthatóságát, ugyanakkor kizárható az egyéni, értékalapú, szubjektív értékelés lehetősége.

A másik fejlemény, hogy az MDF ma bemutatta a honlapján a hivatalos programját (az eddig a vitaanyag volt csupán), így végre van két választási programunk (a Jobbik jött ki először), amin dolgozhatunk. Eredeti terveink szerint a négy párt eredményeit egyszerre tettük volna közzé, de látva a nagy pártok késlekedését, inkább a kétlépcsős megjelentetés mellett döntöttünk. Most úgy látjuk, hogy legkésőbb két hét múlva megjelenhet a munkánk, talán előbb is.

(Közben folynak a folyamatos kampányígéretekkel kapcsolatos munkák is, erről majd később.)

Lassan melegszünk bele a blogolásba, felvezetőként egy rövidke tájékoztatás. Ahogy már örömködtünk róla, igen nagy érdeklődést kaptunk az olvasók és a média felől is. Tényleg nagyon jó visszajelzés ez nekünk, hiszen a célunk éppen az, hogy megjelenítsük: van arra társadalmi igény, hogy a kampányban érdemi, szakpolitikai szinten is értelmezhető minőségű közbeszéd folyjék. Projektünkhöz nagyon sok felajánlást kaptunk, ezekre igyekszünk erőnkhöz mérten közvetlenül válaszolni. Itt csupán arra a kedves gesztusra regálunk, hogy sokan a költségek fedezésébe szerettek volna beszállni.

Úgy döntöttünk, hogy ezeket a felajánlásokat köszönettel visszautasítjuk, és - eredeti terveinknek megfelelően - inkább az alapítók egyenlő mértékű befizetéseiből fedezzük a felmerülő költségeket. Ezzel is szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy kezdeményezésünkben mindenki magánemberként vesz részt, szabadidejét és anyagi erőforrásait áldozva rá. Mostani terveink szerint a projekt a kampányidőszakra korlátozódik, ha esetleg mégis elhúzódna, akkor azt úgyis valamiféle hivatalos szerveződés (alapítvány, ilyesmi) kell, hogy kövesse, ahol - esetleg - az adományozásra lehetőség nyílhat. De egyelőre erről szó sincs, úgyhogy köszönjük még egyszer a lelkesítő biztatást.

Üdv minden érdeklődőnek! Ezennel elindítjuk a "Mit ígérnek" civilkezdeményezés blogját. A félreértések elkerülése végett gyorsan közöljük, hogy a projektünkről, illetve a részletes  eredményekről a Mit ígérnek hivatalos oldalán lehet olvasni, a munkánk előrehaladtával folyamatosan bővülve.

Akkor miért is van szükség erre a háttérblogra? Két okát is láttuk.

Egyrészt nagyon nagy érdeklődést tapasztalunk a kezdeményezésünk iránt, ezúttal is köszönjük. Százával jönnek a levelek, és szerencsére szinte mindegyik támogatásáról, érdeklődéséről biztosít minket. Úgy gondoltuk tehát, hogy nem maradunk csendben, hanem ha épp van valami kisebb-nagyobb közölnivalónk, akkor azt itt jelezzük.

A másik egy általánosabb megfontolás: szeretnénk minél inkább átláthatóan működtetni a projektet. A transzparencia (hogy ilyen szép szót használjunk) mindegyik alapító nagy mániája, például van egy olyan rögeszménk, hogy a hitelesség erősíthető ezáltal. Szóval ha történés van, vagy bármi közölnivalónk támad, akkor azt itt (is) jelezzük majd.

Lehet kommentelni (kommentálni), véleményt, javaslatot, kritikát megfogalmazni - igyekszünk őket figyelemmel kísérni. Mint minden közéleti blog gazdájának, nekünk is vágyunk a nyitott gondolkodásról árulkodó, értelmes, kooperatív hozzászólások olvasgatása, a trollok és a monomámiás nickeket kevésbé szeretjük. Moderálni azért nem szeretnénk, hacsak valaki túllépi a jóízlés határait.

Hát elsőre ennyi.

Ui.: A design még finomodik, természetesen.